Érdemes-e termelői piacokon vásárolni?

Eleink nemigen gondolkodtak el ezen a kérdésen. Más élelmiszer vásárlási lehetőség ugyanis nem volt, csak Maris (Julis) néni zöldbabja, tyúkja és egyebe az utca végén meg a piac. Nem volt minden városban multi, éjjel-nappali, de legalább hetente egyszer volt piac.

Őstermelők és jogszabályok

Egy éve megváltoztak a jogszabályok és immáron közvetlenül az őstermelőktől is megvásárolhatjuk mindennapi betevőnket. A különös az, hogy eddig is ezt tettük. Vagy mi nem ismertük eléggé a jogszabályokat, vagy a piacon tojást, negyedelt sütnivaló tököt áruló Terka néni, de tény, hogy - jogszabályok ide vagy oda - a piacok tavalyelőtt és azelőtt is működtek. A lényeg, hogy most már szabályosan vehetjük meg a tököt Terka nénitől és még csak mindenféle adminisztráció sem kell hozzá. Ha csak nézelődni vagy beszélgetni szeretnénk a piacon, mert nem vagyunk különösebben "magyartermék-érzékenyek", azt is megtehetjük. Ha vásárolunk, akkor sem járunk rosszul, hiszen az árak általában nem vagy nem sokkal magasabbak a multik árainál.

Választék és minőség

Az átlag hetente üzemelő termelői piacokon lehetetlen biztosítani azt a választékot, amit a multikban. A termelők áruikat 40 km-es körzeten belül vagy a fővárosi termelői piacokon adhatják csak el. Ha e körzeten belül például nincs olyan, aki kecskét tenyészt és sajtkészítéssel foglalkozik, hiába keresünk kecskesajtot a piacon. Ugyanígy nem fogunk sem banánt, sem narancsot, sem lengyel tejet találni. A hagymát, burgonyát, tojást és a hasonló termékeket valószínűleg bármelyik piacon be lehet szerezni, elkeserednünk tehát nem kell azért.
Az áruk minőségének megállapítása többnyire ránk van bízva. Nem szerepel a retek csomóján a címke, hogy III. osztályú termék (merthogy belül rágott kicsit), azt nekünk kell észrevenni. Valószínű persze, hogy Mariska néni nem fog ránk sózni egy zsák "akciós" krumplit, ami belül fekete, mert tudja, hogy akkor a jövő héten már nem tőle vásárolunk.